"Átütő attitűd és egy nem mindennapi fizikum" - interjú Balassa Árpád fitnesz modellel

- Amikor először összefutottunk anak idején, első benyomásra úgy tűnt számomra, valami légüres térben lebegsz. Nem akarsz már versenyezni, de napi kétszer edzel, tisztán kajálsz, és amíg bszélgetünk, folyamatosan az órádat nézegeted, hogy mikor kell enned. Emlékszem, amikor először találkoztunk, egy nagy Sparos szatyor volt nálad, benne nyolc-tíz éthordónyi csirke-rizs, azzal mászkáltál a városban. Mihez kezdesz most, hogy nem versenyzel?
- Egy egészen új világ nyílt meg számomra, kiléptem a testépítő mókuskerékből és fitnesz modellként szeretném letenni a névjegyem. Valami egyedit alkotni, valami egészen újat, átütő attitűddel és egy nem mindennapi fizikummal. Jól mutatok a képeken, ezt mindenki elismeri, úgyhogy van jövőm ebben a szakmában. Mások a prioritások, mint a testépítésben. Nem azért kell küzdenem, hogy hatalmas izmokat pakoljak magamra, hanem az egyensúlyt, az esztétikus és atletikus formát kell eltalálni. Ez egy új kihívás volt, és én a kihívásoknak élek. A testépítésből magammal hozott "fanatikus" attitűddel állok hozzá.

- Valójában mindened megvolt már az elején, ami a modell szakmában szükséges. Karakteres arc, tüzes tekintet, attraktív pózok és egy valóban nem mindennapi fizikum. 

- Igen, az első fotósaim is így látták, ahogy mondod. A legtöbb képemet nem is kell retusálni. De ez nem jelenti azt, hogy nincs min javítanom. Valójában még rengeteg munka és tanulás áll előttem. Imádok pózolni, teljesen beleélem magam a szerepembe, ami a szívemben van, az az arcomon, a szememben tükröződik. Ilyen a természetem: szeretem mindig őszintén megmutatni, amit érzek és gondolok, sose fojtom el az érzéseimet vagy hallgatom el a véleményemet. A fizikumot meg egyértelműen a testépítésnek köszönhetem.

- Kevés modell büszkélkedhet olyan eredményekkel és olyan fizikummal, mint te. Némelyik képed egészen elképesztő. Most, hogy modell vagy, mennyire kell odafigyelned az életmódodra, hogy formában tudj maradni? Szükség van még egyáltalán bármilyen áldozatra, hogy így nézhess ki, vagy már minden adva van?

- Ne higgye senki, hogy egy modell formához, amit a fotókon lát, nem kell áldozatot hozni. Gyakorlatilag folyamatosan kontroll alatt tartom az életem: szigorú napirend, étrend és edzés. A fotózásokra ugyanolyan vasszigorral készülök, mintha versenyem lenne. Ugyanúgy megterhel testileg-lelkileg a folyamatos diéta, de enélkül nem tudnék ilyen formát hozni, amit a fotókon látsz. Grammra ki vannak számolva a makrotápanyagok, fehérje, szénhidrát, zsírok, percre be van állítva az alvás és pihenés, amikor fotózásra vagy forgatásra készülök. Ennek így kell lennie.

- A gyakorlatban hogy néz ki a diétád? Mit ehetsz, mit nem?

- A diétám bizonyos szempontból egyszerű: zab, barna rizs, csirkemell, tojás, kókuszzsír vagy lenolaj és zöldségek. Nagyon oda kell figyelnem viszont, hogy mit, mikor és hogyan eszem: nem ehetek például este szénhidrátot, a csirkemellről le kell vágnom a zsírosabb részeket, nem sózhatom agyon az ételeimet és nagy adagokat sem ehetek, nehogy kitáguljon a gyomrom. Nem viszek be túl sok fehérjét, hogy a szervezet ne alakíthassa szénhidráttá a fölösleget – mindig szigorúan mérem a csirkemellet. A zsírt levágom róla, mert csak hízlalna. Ha már itt tartunk, a zsírbevitel nagyon fontos, ha nem viszek be elég jó minőségű zsírt, a testem nem lesz képes a saját zsírraktárait bontani, és a zsírban oldódó vitaminok sem tudnak felszívódni. Olyankor is fogyasztok zsírt egy-egy kanál kókuszzsír vagy lenmagolaj formájában, amikor nincs lehetőségem szénhidrát bevitelre, például este, vagy a fotózások előtti szénhidrát ürítéskor. Teltségérzetet ad, de nem hízlal. A szénhidrátot csak barna rizsből és zabból viszem be, illetve fotózások előtt megy a könnyebben emészthető szusirizs, mert ilyenkor kevésvizet iszom és a fehér rizst könnyebb emészteni vízivás nélkül.

Ezeken az alap dolgokon kívül mást nem eszem. Amikor nincs fotózásom, néha elcsábulok egy-egy gyrosra vagy ilyesmi, én is emberből vagyok. Fotózás előtt viszont szigor van.

- Ilyen rendszeres és szigorú életmód mellett szórakozásra, kikapcsolódásra van egyáltalán lehetőséged?

Az utóbbi időben sajnos egyre kevesebb. Ahogy megszaporodtak a felkérések, a szabadidőm nullára csökkent. Folyamatos szervezés, kapcsolattartás, újabb szervezés, közben meg kell főzni a napi adagot, ami nem két perc, edzeni, ami pedig szintén rengeteg időt elvesz. Néha azért szakítok időt a barátaimra és a szórakozásra is, mert alapvetően egy pörgős ember vagyok és szeretek bulizni.

- Visszatérve a fizikumodhoz, mesélj egy kicsit légyszíves a múltadról! Mit jelentett számodra a testépítés?

- Nagyon is sokat jelentett számomra. Az volt a MINDEN. Világot láttam, formálta a jellememet, és jelenlegi karrieremet is a testépítésnek köszönhetem. Maximális fegyelmet, a sport és a versenytársak iránti alázatot adott. Mindig is maximalista voltam, amolyan kis bika módjára mindig a legjobb akartam lenni, nem csak egy arctalan valaki a mezőnyből, akartam, hogy megjegyezzenek és emlékezzenek rám. Fanatikusan készültem a versenyekre – volt, hogy paprikakrémmel kentem a zsíros részeket, hogy erősebb legyen a zsírégetés, amíg szabályosan meg nem égett a bőröm. Persze nem működött. A Balkán-bajnokság előtt barátnőm borotválta a bokámat, megvágta az Achillesemet és vérző bokával álltam ki a színpadra.

Régi, "hardcore" teremben edzettem, egy koszos, dohos pincében, ahol békák ugráltak, télen repkedtek a mínuszok, nyáron szállt a por a negyven fokos melegben. Ez mellesleg Milos Sarcev egykori edzőterme. A pózolást Milostól tanultam, edzettünk is néha együtt, egyszer elfelejtett vizet hozni, talált az ablakban egy koszos, posványos vizet, szinte úszott rajta a békalencse, abból ittunk mind a ketten.

- Melyik eredményeidre vagy a legbüszkébb?

- Legfőbb eredményeim a WBPF Európa bajnok és IFBB Balkán bajnok cím, illetve az NAC VB-n elért III. hely. A Balkán-bajnokságon azt mondták: "megjött a szöcske", mert kicsinek tűntem, aztán amikor levetkőztem, csak néztek, olyan száraz voltam. A farizmaim ropogtak, amikor ráfeszítettem. A szárazság és a pózolás mindig előnyöm volt – sokkal nagyobb tömegű versenyzőket vertem meg, mert szárazabb voltam, vagy jobban tudtam pózolni.

- Ha ilyen tehetséges voltál testépítőként, végül miért döntöttél úgy, hogy abbahagyod a versenyzést?

- Hosszú távon nem rentábilis sem egészségügyileg, sem anyagilag. Minél szarabbul érzem magam egy verseny előtt, annál jobb lesz a forma. Gondolhatod, mi zajlik ilyenkor a testemben! A folyamatos diéta, tömegnövelés és különösen a vízhajtás nagyon leterheli a szervezetet. És mit kapsz mindezért cserébe? Néhány kupát meg érmet. Néhány napig érdekes vagy a nagyközönség számára. Azután elfelejtenek. Egyszerűen nem éri meg. Fitnesz modellként már könnyebben megjegyeznek, ráadásul ez egy kézzel fogható munka. Egyre több országban debütálnak a képeim, sokkal több emberhez eljut a munkásságom, jobban megbecsülnek és értékelik, amit teszek. És azért valljuk be őszintén, egy esztétikusan izmos fizikum minden szempontból jobban eladható, mint egy izomszörny.

- Valóban, a modell fotóid rendkívül attraktívak.

- Ez így van. A fotósaim a szakma legjobbjai: a legutóbbi fotózásomon Gilles-Simon Francois-val dolgoztam együtt, aki a Vogue magazinnak készít sorozatokat.

- Ebből adtál a blognak is, köszönöm. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra. Hol férhetünk hozzá a többi képedhez?

- Jelenleg a hivatalos facebook oldalamon folyamatosan posztolom a legjobb képeket, amik mindenki számára hozzáférhetőek. Ezek már kész képek, nem "nyersanyag".

- Árpi, köszi szépen a beszélgetést, remélem, később is össze tudunk majd hozni hasonlót. Még jobb képeket akarunk! Hajrá, mindent bele!

- Én is köszönöm, igyekszem. :)