Tömegelj okosan I.

A bejegyzés első sorban azokról a trükkökről, praktikákról szól, melyek megkönnyítik a masszív izomzat felrántását, minimális zsírlerakódás mellett, egészségesen (gyógyszerek és szteroidok nélkül). Itt az ősz - itt van újra -, s kezdődik a termekben a heringparti, már a jövő évi fizikumát gyurmázza mindenki szép vaskosra. Porok, szerek, zabálás ezerrel, a tápkieg boltok forgalma megugrik, viszik a kreatint meg a tömegnövelőt mint a cukrot. Te mi akarsz lenni: testépítő vagy Michelin-baba?

1.

Zabálj (ha nem mozdul a súlyod)!

Talán a leggyakoribb hiba tömegnövelésnél: az alacsony kalóriabevitel, az izomépítő tápanyagok teljes hiánya. Lemész, megcsinálod az edzést (azokkal a súlyokkal, amikkel általában), aztán eszel, azt amit általában, annyit, amennyi kényelmes, akkor, amikor kényelmes. Aztán csodálkozol, hogy hat hét múlva ugyanakkora vagy, mint voltál, hiába tolod a citronysárga Dzsámbót dupla kanállal edzés után pont harminc perccel.

A tömegelés sajna nem tudható le egy edzés utáni tömegnövelő turmixszal. Elárulok egy hétpecsétes titkot: ha koksz nélkül nőni akarsz, a konyhában is ki kell lépned a komfortzónádból. Ha nem ettél többet, hogyan akarsz nagyobb súlyokkal edzeni? Ha nem edzel nagyobb súlyokkal, mégis hogyan gondolná a tested, hogy nagyobb izmokat kellene növesztenie? Ha nem akar a tested nagyobb izmokat növeszteni, mégis mitől lennél izmosabb? Egy instant izompor-turmixtól?

Persze, vannak kiskapuk, de maradjunk az általános sémánál. Íme, néhány radikális tipp, hogyan lépj ki a komfortzónádból a konyhában, és adj extra löketet az edzéshez és az izomnövekedéshez. Sokan majd húzzák a szájukat, hogy ezek tudománytalan hülyeségek, sarlatánságok, mert a nagy testépítők megmondták, hogy csak a csirke-rizs, de elárulok még egy titkot: a nagy testépítők és "szakértők" túlnyomó többségének halvány gőze sincs arról, hogyan lehet koksz- és tápkieghegyek nélkül tömeget növelni. Biztosan ismersz jó pár embert, akik szigorúan tartják a csirke-rizs diétát, és hónapról-hónapra ugyanúgy néznek ki - nem véletlenül. Lássuk tehát a konkrét lehetőségeket.

A) Zabálj be. Egyszerű módszer: csinálj egy tojásrántottát, jóval többet, mint amennyit meg bírsz enni. Ha tíz tojást bírsz megenni, csináld tizenötből, ha tizenötöt, akkor húsz-huszonötből. Egy órával azelőtt, hogy nekiállsz, dönts le egy-másfél liter vizet, hogy segítse majd az emésztést. Addig egyél, amíg úgy lelassulsz, hogy már a kanalat sem bírod a szádhoz emelni - ekkor dőlj le picit, pihenj, ha már tudsz, igyál, majd gyűrd le a maradékot. Így tudod szoktatni magad a nagyobb mennyiségekhez.

B) Zabálj hajnalban. Kelj fel, és egyél valamit. Ha nehezen hízó típus vagy, egyél szénhidrátot, akár csokis kekszet vagy nápolyit. Ismerek olyat, aki úgy tudott túllendülni a platón, hogy éjszaka rendszeresen felkelt kekszet enni. Az édességtől éhesebben ébredsz, többet tudsz enni reggel - ez a módszer különösen jó, ha nap közben nehezebben tudod megoldani a kajálást.

C) Egyél finomat. Ne sanyargasd magad egyoldalú étrenddel  -  hús helyett néha egyél sajtot, halat, tojást, gabonafélék helyett főzeléket vagy zöldségeket stb. Fűszerezz változatosan. A szemét kaja is belefér, hadd menjen.

Ne zabálj (ha kezdesz komolyan mackósodni)!

Ha már elindult a súlyod fölfelé, az arcod kezd tokányosodni és az oldalad szalonnásodni, nem kell megijedni, de változtatni kell. A zsírosodás nem kudarc, csak egy tévút, azt jelzi, hogy az étrendedben vagy az edzésedben elböktél valamit. A hibákat gyorsan ki lehet javítani, aztán gyerünk tovább!

A) Alacsony kalóriás napok. Iktass be napokat, amikor radikálisan csökkented a kalóriabevitelt, különösen a szénhidrátot. Egy program legalább heti egy ilyen napot tartalmazzon. Ha visszaveszed a szénhidrátot, a szervezeted előnyösebben fogja elosztani a bevitt kalóriákat, kevesebbet rak el zsírba.

B) Böjt. Iktass be olyan fél napokat (délelőttöket vagy délutánokat), amikor csak vizet iszol. Nem kell félni az izomveszteségtől - a katabolizmus inkább a tápkieg gyártó cégek marketingszlogenje, mint valós jelenség. A kemény munkával épített izom nem bomlik le egykönnyen. Ha azonban folyamatos zabálással bombázod a szervezeted, egyrészt rossz lesz a közérzeted/egészségi állapotod, másrészt elhízol.

C) Nyers ételek. Hagyd el egy fél napra az összes főtt/feldolgozott ételt, csak nyers gyümölcsöt/zöldséget egyél. Javulni fog az emésztés és a kalóriaelosztás is. A testépítők (vagy inkább magukat testépítőnek tartó hardcore gyúrósok) tipikus hibája, hogy csak fehérje-szénhidrátban képesek gondolkodni, ezért kibasszák az összes "felesleges" zöldséget és gyümölcsöt, hogy legyen elég hely a gyomrukban a csirke-rizsnek. Baromság. Alacsony kalóriás napokon művelhető a fél napos nyers evés.

2.

Egyél szemetet (ha nem mozdul a súlyod)!

Sokan esnek abba a hibába, hogy túl tisztán kajálnak (bár ők még mindig a kisebbséget alkotják az ész nélkül zabálók népes csoportjához képest). Megesik, hogy már egyszerűen képtelen vagy akár csak ránézni is a csirke-rizsre. Ilyenkor bizony le kell menni a legközelebbi plázába vagy gyorskajáldába, és adni az érzésnek. Nem ámítok senkit - a rendszeres szemét kaja fogyasztás igen távol áll az egészségestől, ám heti egy-két alkalom még nem valószínű, hogy maradandó egészségkárosodást okozna. Mérlegre kell tenni, hogy megéri-e egész héten tisztán kajálni kalóriákat számolgatva, elkölteni egy csomó pénzt táplálékkiegészítőkre, és óriási erőfeszítés árán felszedni havi 1,32 kilót, vagy bevállalni, amitől a "main stream" fitneszmédia óva int. A testépítők 95%-a eszik szemét kaját, bár ezt nyilván nem hangoztatják.

A) Gyorskaja, "junk food". A legjobb módja, hogy megbombázd a szervezeted kalóriával. Nagyobb edzések után kisebb a rizikója, hogy az egész zsírba rakódjon. Egy személyi edző barátom sztorija: "Voltam kényszerből McDouble "diétán" Szingapúrban: veszel négyet (ez nyolc szelet hús, elvileg 100gr protein) eldobálod a zsemléket és csak egyet hagysz az aljára meg tetejére."

B) Édesség. A cukor meghintáztatja a vércukor szintet, ezáltal hozzá tud járulni az éhségérzet kialakulásához (ha már besokalltál a nagy mennyiségű kajától). Gyorsan felszívódik, így nem terheli meg a gyomrot. Étkezések után fogyasztva kevésbé befolyásolja a vércukor szintet, ám remek plusz kalóriabevitel. 

C) Nagyi főztje. Bízd magad a véletlenre! Ne görcsölj mindig azon, hogy mit és mennyit eszel, egyszerűen edd azt, amit eléd raknak (csak sokat!). Menj el a nagyihoz, és hagyd, hogy kipakolja az összes túrós csuszát a tányérodra! :))))

Egyél egészségesen (ha kezdesz komolyan mackósodni, megbetegszel vagy szar a közérzeted)!

A tömegnövelés nem wellnesz. Izmosodni akarsz, és a testedet zabálással és kemény edzéssel kell kényszerítened rá, hogy izmokat növesszen. Ez tiszta sor. Egy idő után már nem lesz elég a napi 8-9 óra alvás, a hétköznapi, egyszerű mozgás egyre megterhelőbbé válik, az emberek és dolgok elveszítik jelentőségüket és az élet szép lassan szarrá válik. Aki már zabált két óránként ész nélkül, tudja, miről beszélek. Sokan eljutnak eddig, ám nem biztos, hogy megéri. Már csak azért sem, mert ha nagyon szar a közérzeted, az edzésed is szar lesz, ha legyengíted az immunrendszeredet és megbetegszel, nem tudsz se enni se edzeni, ezzel motivációt és időt vesztesz. Nem beszélve arról, hogy elcseszed az emberi kapcsolataidat csak azért, hogy nagyobb legyél - gyakran csak zsírosabb -, ez pedig szánalom.

A) Igyál több vizet! Az anyagcsere (edzés és zabálás nélkül) zavartalan működéséhez legalább 0,5l / 10 testsúlykilogramm vízre van szükség naponta. Az edzés és zabálás ezt a számot legalább duplájára emeli. Ha tehát száz kilós kétajtós szekrény vagy, 10 liter vízre szükséged van minden nap. Ha megkérdezik, mennyit iszol egy nap, és erre kapásból rávágod, hogy "sokat", akkor tuti gáz van a folyadék beviteleddel.

B) Fogyassz több esszenciális zsírsavat! A tipikus testépítő gondolkodás fehérje-szénhidrátot kalkulál csak. Ha nélkülözi a tested a zsírsavakat, az izomépítés lelassul vagy megáll. "Jó" zsírok találhatók a lenmagolajban, szűz olívaolajban, avokádóban, olajos magvakban, halolajban.

C) Fogyassz több vitamint! A legfontosabb dolog az összes eddigi közül. A testépítők (és a main stream fitnesz média prominens képviselőinek) nagy része sajnos egyáltalán nincs tisztában a vitaminok jelentőségével. Egy ex-versenyző barátom tipikus példa erre: napi két csomag animal pakot (extra erős multivitamin készítmény) szedett, napi két edzés mellett. Egyszer, amikor elfogyott a vitamin, gondolta, pár nap kihagyás nem gond. Ugyanolyan intenzívek maradtak az edzések, majd egy kemény lábedzés utáni nap (4-5 nappal az utolsó vitmaincsomag beszedése után) a saját vérében fekve ébredt. Az orvosok megállapították, hogy teljesen összeomlott az immunrendszere. Egy hét koplaló kórházi tartózkodás és jó pár kiló izom elvesztése volt a tanulópénz. (A következőkben lesz bejegyzés arról, hogyan halnak meg emberek egyszerű hiányállapotokban, "gondos" orvosi/kórházi felügyelet mellett.)
A multivitamin csomag alap - legalább napi egy. Hozzá C, D vitaminok, esetleg magnézium.  

"Átütő attitűd és egy nem mindennapi fizikum" - interjú Balassa Árpád fitnesz modellel

- Amikor először összefutottunk anak idején, első benyomásra úgy tűnt számomra, valami légüres térben lebegsz. Nem akarsz már versenyezni, de napi kétszer edzel, tisztán kajálsz, és amíg bszélgetünk, folyamatosan az órádat nézegeted, hogy mikor kell enned. Emlékszem, amikor először találkoztunk, egy nagy Sparos szatyor volt nálad, benne nyolc-tíz éthordónyi csirke-rizs, azzal mászkáltál a városban. Mihez kezdesz most, hogy nem versenyzel?
- Egy egészen új világ nyílt meg számomra, kiléptem a testépítő mókuskerékből és fitnesz modellként szeretném letenni a névjegyem. Valami egyedit alkotni, valami egészen újat, átütő attitűddel és egy nem mindennapi fizikummal. Jól mutatok a képeken, ezt mindenki elismeri, úgyhogy van jövőm ebben a szakmában. Mások a prioritások, mint a testépítésben. Nem azért kell küzdenem, hogy hatalmas izmokat pakoljak magamra, hanem az egyensúlyt, az esztétikus és atletikus formát kell eltalálni. Ez egy új kihívás volt, és én a kihívásoknak élek. A testépítésből magammal hozott "fanatikus" attitűddel állok hozzá.

- Valójában mindened megvolt már az elején, ami a modell szakmában szükséges. Karakteres arc, tüzes tekintet, attraktív pózok és egy valóban nem mindennapi fizikum. 

- Igen, az első fotósaim is így látták, ahogy mondod. A legtöbb képemet nem is kell retusálni. De ez nem jelenti azt, hogy nincs min javítanom. Valójában még rengeteg munka és tanulás áll előttem. Imádok pózolni, teljesen beleélem magam a szerepembe, ami a szívemben van, az az arcomon, a szememben tükröződik. Ilyen a természetem: szeretem mindig őszintén megmutatni, amit érzek és gondolok, sose fojtom el az érzéseimet vagy hallgatom el a véleményemet. A fizikumot meg egyértelműen a testépítésnek köszönhetem.

- Kevés modell büszkélkedhet olyan eredményekkel és olyan fizikummal, mint te. Némelyik képed egészen elképesztő. Most, hogy modell vagy, mennyire kell odafigyelned az életmódodra, hogy formában tudj maradni? Szükség van még egyáltalán bármilyen áldozatra, hogy így nézhess ki, vagy már minden adva van?

- Ne higgye senki, hogy egy modell formához, amit a fotókon lát, nem kell áldozatot hozni. Gyakorlatilag folyamatosan kontroll alatt tartom az életem: szigorú napirend, étrend és edzés. A fotózásokra ugyanolyan vasszigorral készülök, mintha versenyem lenne. Ugyanúgy megterhel testileg-lelkileg a folyamatos diéta, de enélkül nem tudnék ilyen formát hozni, amit a fotókon látsz. Grammra ki vannak számolva a makrotápanyagok, fehérje, szénhidrát, zsírok, percre be van állítva az alvás és pihenés, amikor fotózásra vagy forgatásra készülök. Ennek így kell lennie.

- A gyakorlatban hogy néz ki a diétád? Mit ehetsz, mit nem?

- A diétám bizonyos szempontból egyszerű: zab, barna rizs, csirkemell, tojás, kókuszzsír vagy lenolaj és zöldségek. Nagyon oda kell figyelnem viszont, hogy mit, mikor és hogyan eszem: nem ehetek például este szénhidrátot, a csirkemellről le kell vágnom a zsírosabb részeket, nem sózhatom agyon az ételeimet és nagy adagokat sem ehetek, nehogy kitáguljon a gyomrom. Nem viszek be túl sok fehérjét, hogy a szervezet ne alakíthassa szénhidráttá a fölösleget – mindig szigorúan mérem a csirkemellet. A zsírt levágom róla, mert csak hízlalna. Ha már itt tartunk, a zsírbevitel nagyon fontos, ha nem viszek be elég jó minőségű zsírt, a testem nem lesz képes a saját zsírraktárait bontani, és a zsírban oldódó vitaminok sem tudnak felszívódni. Olyankor is fogyasztok zsírt egy-egy kanál kókuszzsír vagy lenmagolaj formájában, amikor nincs lehetőségem szénhidrát bevitelre, például este, vagy a fotózások előtti szénhidrát ürítéskor. Teltségérzetet ad, de nem hízlal. A szénhidrátot csak barna rizsből és zabból viszem be, illetve fotózások előtt megy a könnyebben emészthető szusirizs, mert ilyenkor kevésvizet iszom és a fehér rizst könnyebb emészteni vízivás nélkül.

Ezeken az alap dolgokon kívül mást nem eszem. Amikor nincs fotózásom, néha elcsábulok egy-egy gyrosra vagy ilyesmi, én is emberből vagyok. Fotózás előtt viszont szigor van.

- Ilyen rendszeres és szigorú életmód mellett szórakozásra, kikapcsolódásra van egyáltalán lehetőséged?

Az utóbbi időben sajnos egyre kevesebb. Ahogy megszaporodtak a felkérések, a szabadidőm nullára csökkent. Folyamatos szervezés, kapcsolattartás, újabb szervezés, közben meg kell főzni a napi adagot, ami nem két perc, edzeni, ami pedig szintén rengeteg időt elvesz. Néha azért szakítok időt a barátaimra és a szórakozásra is, mert alapvetően egy pörgős ember vagyok és szeretek bulizni.

- Visszatérve a fizikumodhoz, mesélj egy kicsit légyszíves a múltadról! Mit jelentett számodra a testépítés?

- Nagyon is sokat jelentett számomra. Az volt a MINDEN. Világot láttam, formálta a jellememet, és jelenlegi karrieremet is a testépítésnek köszönhetem. Maximális fegyelmet, a sport és a versenytársak iránti alázatot adott. Mindig is maximalista voltam, amolyan kis bika módjára mindig a legjobb akartam lenni, nem csak egy arctalan valaki a mezőnyből, akartam, hogy megjegyezzenek és emlékezzenek rám. Fanatikusan készültem a versenyekre – volt, hogy paprikakrémmel kentem a zsíros részeket, hogy erősebb legyen a zsírégetés, amíg szabályosan meg nem égett a bőröm. Persze nem működött. A Balkán-bajnokság előtt barátnőm borotválta a bokámat, megvágta az Achillesemet és vérző bokával álltam ki a színpadra.

Régi, "hardcore" teremben edzettem, egy koszos, dohos pincében, ahol békák ugráltak, télen repkedtek a mínuszok, nyáron szállt a por a negyven fokos melegben. Ez mellesleg Milos Sarcev egykori edzőterme. A pózolást Milostól tanultam, edzettünk is néha együtt, egyszer elfelejtett vizet hozni, talált az ablakban egy koszos, posványos vizet, szinte úszott rajta a békalencse, abból ittunk mind a ketten.

- Melyik eredményeidre vagy a legbüszkébb?

- Legfőbb eredményeim a WBPF Európa bajnok és IFBB Balkán bajnok cím, illetve az NAC VB-n elért III. hely. A Balkán-bajnokságon azt mondták: "megjött a szöcske", mert kicsinek tűntem, aztán amikor levetkőztem, csak néztek, olyan száraz voltam. A farizmaim ropogtak, amikor ráfeszítettem. A szárazság és a pózolás mindig előnyöm volt – sokkal nagyobb tömegű versenyzőket vertem meg, mert szárazabb voltam, vagy jobban tudtam pózolni.

- Ha ilyen tehetséges voltál testépítőként, végül miért döntöttél úgy, hogy abbahagyod a versenyzést?

- Hosszú távon nem rentábilis sem egészségügyileg, sem anyagilag. Minél szarabbul érzem magam egy verseny előtt, annál jobb lesz a forma. Gondolhatod, mi zajlik ilyenkor a testemben! A folyamatos diéta, tömegnövelés és különösen a vízhajtás nagyon leterheli a szervezetet. És mit kapsz mindezért cserébe? Néhány kupát meg érmet. Néhány napig érdekes vagy a nagyközönség számára. Azután elfelejtenek. Egyszerűen nem éri meg. Fitnesz modellként már könnyebben megjegyeznek, ráadásul ez egy kézzel fogható munka. Egyre több országban debütálnak a képeim, sokkal több emberhez eljut a munkásságom, jobban megbecsülnek és értékelik, amit teszek. És azért valljuk be őszintén, egy esztétikusan izmos fizikum minden szempontból jobban eladható, mint egy izomszörny.

- Valóban, a modell fotóid rendkívül attraktívak.

- Ez így van. A fotósaim a szakma legjobbjai: a legutóbbi fotózásomon Gilles-Simon Francois-val dolgoztam együtt, aki a Vogue magazinnak készít sorozatokat.

- Ebből adtál a blognak is, köszönöm. Nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra. Hol férhetünk hozzá a többi képedhez?

- Jelenleg a hivatalos facebook oldalamon folyamatosan posztolom a legjobb képeket, amik mindenki számára hozzáférhetőek. Ezek már kész képek, nem "nyersanyag".

- Árpi, köszi szépen a beszélgetést, remélem, később is össze tudunk majd hozni hasonlót. Még jobb képeket akarunk! Hajrá, mindent bele!

- Én is köszönöm, igyekszem. :)

Nesztek, idióták!!! - avagy hogyan hazudja tele a média az emberek fejét azért, hogy felesleges dolgokat vásároljanak

Kíváncsiságból kattintottam egy reklámra. A reklámszöveg: "Nem tud WC-re menni? Tudja meg mi váltja ki a szorulást és tegyen ellene a Dulcolax-szal!". Arra voltam kíváncsi, vajon tényleg elárulják-e, mitől van a sok droidnak szorulása, vagy mélyen hallgatnak róla, hogy el tudjanak adni valami tök felesleges dolgot. Természetesen az utóbbi. Íme, a link:

http://www.dulcolax.hu/szekrekedes/a_szekrekedes_okai.html

Kérlek, írjátok már meg kommentbe, ha találtok egy büdös szót is a táplálkozásról. ÉN ugyanis nem találtam, csak baszott sok haknit, aminek jóformán semmi köze a tárgyhoz. Felsorolt okok: életkor (az ellen ugye nem tehetünk semmit), menstruációs ciklus (az ellen sem), hormonális változások (ez olyan misztikusan hangzik, bizonyára ehhez sincs semmi közünk), mozgáshiány (nem sportolhatunk, orvosi igazolásunk van róla), illetve kiszáradás (itt sem hívják fel a figyelmet, hogy vizet inni kéne, nem két pohárral naponta). (És az okoskodó faszfejek meg jönnek a hülye dumával, hogy a komplex emésztőrendszer így meg úgy meg a lelki okok meg a stressz, így még ezt is elhiszed, vagyis - leépíti az énképedet - depressziós, idős ember vagy aki nem mozoghat és rá van szorulva, hogy valamit szedjen a komplex problémáira.)

Elmondom, miért van az idiótáknak szorulása: mert szarul táplálkoznak. Amikor a nyolcvan év fölötti nagymamámnak zabot adtam (és kivételesen hajlandó volt megenni), furcsa mód megszűnt a szorulása, életkor, mozgáshiány, hormonzavar és minden fennálló áltudományos kispöcsöm hülye ok ellenére. Nem furcsa, hogy egy szót sem ejt a fenti weblap arról, hogy ami beszorul - nevezzük nevén a dolgot: a kaki - abból az ételből lesz, amit a kis szájunkkal elfogyasztunk, és attól kapunk szorulást, hogy csupa feldolgozott szemetet eszünk, ami szépen beragad a bélrendszerünkbe. Hát persze, minek is foglalkozni ezzel, együnk szemetet, szedjünk hashajtót és higgyük azt, hogy minden rendben van, és teljesen normális, hogy rossz a közérzetünk és nem tudunk kakilni.

Remek példa arra a hakni-áradatra, ami a médiából folyik bele a sok droid fejébe.  Egyél szemetet és szedjél hashajtót. Egyél szemetet, legyél beteg és zabálj gyógyszert. Járj idióta orvosokhoz és hallgass hülye reklámokra.

Ha nem szarnám le ezeket a dolgokat, beperelném. Mert hazudik. De őszintén szólva, nem igazán érdekel, hogy a hülye emberek kinek meg minek hisznek. Mindenki saját magáért felelős. Miért is óvjuk meg a baromságoktól - a barmokat?

Életképek II - kokszhuszárok

Miért rühellem a kokszosokat?

Szinte minden napra jut egy-két jómadár, aki kokszot akar. Íme, néhány pillanatkép.

Három pujáró, magasak és kövérek. Kokszot akarnak természetesen. Miután lefutottuk a szokásos köröket, a szóvivő kiböki: "Pedig szoktak kokszot árulni. Én itt vettem a múltkor. Egy ilyen vékonyabb srác adta. Vagy te voltál, csak azóta kigyúrtad magad?" És röhög a képembe. Diszkréten visszamosolygok, kurvaanyád-tekintettel. Heherészve, rajosan távoznak.

 

 

Azt magyarázzátok már meg nekem, hogy a vérbe lehet valaki olyan ostoba, miután mindent elmagyaráztam (kérdéseire válaszolva) egy termékről, mit tartalmaz, mi mire jó, mikor szedje, ő teljes komolysággal megkérdezi: "Akkor ez jó cucc?" - majd várja a választ?! Ilyenkor mondjam azt, hogy "nem, ne haragudj, mégse jó neked, nem majomeledel!!" ?

Cigánygyerek. Nagyon halkan beszél, résre húzott, komoly szemmel, keze a zsebében, nagyon tudja, mit akar. Valami olyasmit mond, hogy "szálkás". Ezt az egy szót. "Tessék?" Kihajolok a pultból, hogy jobban halljam. Erre megint: "Szálkás." "Mit szeretnél?" Továbbra is nagyon halkan, de már értem amit motyog. "Anyagotok van?" Kicsit fölmegy a pumpa. "Mirő beszélsz?!" "Szálkásító." "Nincs." El.

Nyitás előtt, két robotmozgású csillagharcos sapkában, "nakihaénnem" tekintettel. "Hellószia." "Sziasztok, parancsoljatok." "Danabolt árultok?" "Nem." Nem fér a fejembe, hogy ezt az egy szót miért nem érti meg soha egyik gyökér sem. Csodálkozva kérdi. "Nem? Vagy valamilyen gyúrós gyógyszert?" "Az volt kiírva, hogy gyógyszertár?" "nem..." Pillanatig még álldogálnak, míg leesik, hogy nekik itt babér nem terem, legfeljebb egy kövér saller, úgyhogy angolosan távoznak. Egyszer komolyan tarkón baszok egy ilyen tirpákot.

 Végül a kedvencem, legalább fél órát derültünk az eset után. 

Magas, szakadt, ragyás tezsvír meg egy ránézésre csöves öreg. "Szia tesó, danabolotok van?" Nincs. "És valami por, amitől lehet nőni? Csak tudod fél vesémet kivették, ezér nem merek nagyon kockáztatni... Van valamid, amit így szedhetnék?" Hú, ha kivették a fél vesédet, akkor nincs, de van itt egy bolt mögöttünk, nekik szerintem van. (Miközben próbálom diszkrét retorikával skippelni kevésbé konszolidált látogatómat, az öreg elkezd nekem asszisztálni, hogy nem kellenek ezek a porok, csak edzeni kell. Már szemrebbenés nélkül konstatálom, hogy az ifjabb szerecsenlovag egy jointot szorongat a beszélő kezében, amivel a hiányzó veséjét mutogatja a gyomorszájánál.) "És őnekik van ilyen amit én is szedhetek?" (Csak az edzéssel gyúrtam ki magam szálkásra a sitten, ecseteli közben élénken az öreg, közben olyan mozdulatokat tesz, mintha a legyeket hessegetné a feje körül és Terminátorból lenne a keze.) Igen, nekik biztosan van. "mit mondtál, hogy hívják a boltot?" Láng sport, itt van mögöttünk. "Oké, köszi tesó megnézzük!" (Húzza magával az öreget aki még mindig a képzeletbeli súlyokkal hadakozik a hatszáztizenkettes cellában...)
Remélem a Scitec elég felkészült és van külön növesztőporuk vagy kapszulájuk az efféle félveséjűeknek...

Csak néhány kiragadott eset, ezeket egy facebook csoportban gyűjtögetjük, onnan vettem át őket ide (ezek mind nálam voltak). Nem a kokszon szoktam felhúzni magam, megszoktam már, hogy körülöttem az emberek 80%-a kokszol, és nem különösebben érdekel. Végül is, ha ránézünk egy izmosabb emberre, első pillantásra nem tudjuk megállapítani, hogy kokszol-e. Ha idegen, és nem olyan jó barátunk, akinek semmi oka titkolózni, akkor száz százalék bizonyossággal nem is tudhatjuk meg soha, kokszol-e, vagy kokszolt valaha. Tehát, nem csodálkozom rajta, hogy amikor bejön valaki a boltba, vagy éppen a teremben az öltözőbe, simán rákérdez, hogy árulok-e kokszot.

A fő probléma azzal van, amit a kokszolás szimbolizál, és ami a kokszfogyasztók nyolcvan százalékára jellemző. A különösebb erőfeszítés nélküli, rövid távú gyors és látványos siker vágya, nulla IQ-val és hatalmas arccal párosulva. Nulla sportmúlttal letesózik, közvetlen és megmondja a frankót, hogy ő fejlődni akar, akár még kokszot is bevállal, nem gáz, ez csak egy kényelmesebb út. Beszedni néhány levél olcsó szemes kokszot és így felszedni öt-hat centit karra béna edzéssel és zéró sportmúlttal nem teljesítmény, mindenki képes rá (bár a legtöbb idióta még ennyire sem képes), ugyanezt elérni egy-két év kemény önmegtartóztatással és szigorú edzéssel már az. Csakhogy nekem nem egy-két év lazázásba, tízezer forintba és három hónap agyatlan kokszolásba került, míg elértem, hogy így nézzek ki, és amikor valaki nagy pofával elém áll, és azt mondja, hogy ő ezt néhány hónap alatt akarja elérni koksszal, és letesózik, mintha én is az ő fajtájából való tróger volnék, nagyon bizsereg a tenyerem, hogy tarkón basszam. Semmi közöm a kokszhoz, se tablettáshoz se szurishoz, nem is volt, nem is lesz. Azért, mert nem vállalok közösséget ezzel a söpredékkel és a mentalitásukkal. Hiszek abban, hogy a kemény munkának és az önfeláldozásnak megérik a gyümölcse, hogy érdemes és szükséges küzdeni, és sokszor a nehezebb utat kell választani. 

Életképek

"Szeva tesó, danabolod van? Elkezdtem gyúrni és hízni akarok kicsit." "Heti kétszer harminc percet tornázok, milyen gyakorlatokat csináljak, hogy eltűnjön a hasam?" - A hülyeség olyan, mint a hét fejű sárkány: egyik fejét levágod, nő helyette hét másik. Az idióták is így teremnek itt Aprajafalván, mi meg csapkodnánk őket lefele, de hát minek, ha úgyse fogynak el soha?

"Szia. Szálkásodni szeretnék, nem akarok izmot fölszedni, mert én focizok, nem akarok olyan nagy lenni, mint a bátyám, az is ilyen testépítő majom állat." ??? Kis fáziskéséssel kapcsol, hogy a nagy majomállat testépítő bátyjánál kétszer szélesebb az az idióta a pult mögött, akinek nyomja a vakert, s nem biztos, hogy jó néven veszi, ha lemajmozzák.

"Szia tesó, ilyen szuris tömegnövelő kellene nekem, az a hogyishívják, olyanotok van, tudod, hogyishívják nem emlékszem, van olyanotok ugye?" "Szteroidokat nem árulunk." Kattanás, feszült várakozás, szinte hallani, ahogy az agysejtek zakatolnak, mind a kettő. "Ne viccelj már, főnök, tudom hogy van, kifizetem én, van pííízem." "A szteroidok illegálisak, ezért nem árulhatjuk, van tömegnövelőnk, ez például pont jó lenne neked, ez a zsák egy havi adag." "Tizenkééééétezer? Ilyen drága? Köszi."

Valóságos csoda, hogy mindenféle természeti és szociális evolúciós törvényszerűség ellenére hogyan maradnak egyáltalán életben az olyan kretének, akik minimális erőfeszítésre sem képesek azért, hogy elérjenek valamit. Pénzt költeni senki nem akar, meg edzeni se nagyon, inkább ülnek a mekiben vagy a teremben a fekvenyomó gépen és nyomkodják a telefonjukat. Úgy tűnik, csakúgy lebegnek a társadalom habzó gőzfürdőjének a felszínén, mint holmi csilivili szappanbuborékok. Ha ez a szappanbuborék szétpukkan, vannak ám kerek szemek...

Bizony-bizony, az eredményért áldozatot kell hozni. A munka pedig büdös. Szó szerint. Lábedzés után kinyitom a táskámat, benne az izzadt edzőcuccal (ami edzés előtt még tiszta volt), és olyan szag terjeng kifelé belőle, mint a radványpusztai dögkútból. Legalább ad egy kis pikantériát az ízetlen rizsnek, ami mellette zötykölődik az éthordókban. Íme a másik botránykő: enni kell. Jellemzően az izmosodni vágyók nyolcvan százaléka rendben levőnek, sőt átlagon felül bőségesnek és táplálónak mondja az étrendjét, amely mellett - rejtélyes, transzcendens okokból kifolyólag - sajnos nem tud nőni, így kéri szépen, hogy valaki tegye már elé a csodakapszulát vagy -port. Amikor aztán kirakom az aszalódó edzőruha mellől a teli éthordót, hogy ni, ennyit kéne enni, döbbenten merednek a két adagos uzsonnámra, hogy te ezt így egy nap alatt megeszed?!... Bizony, az evés is kemény meló, és elárulom, nem a kellemes fajtából való. Persze zabálhatsz péksütit tonnaszám meg pörköltet nokedlivel, de attól nem ott leszel kerek, ahol szeretnéd. Hogy mi az egészséges, az filozófiai kérdés, épp ezért nem is állok le erről vitázni olyannal, akinek arcból igaza van mindenben.

A ragyás tezsvíreket se beszéljük le az occsó kokszról, hiszen meg vannak győződve róla, hogy nekik az kell, meg a volumax. Át is lesznek szépen küldve a szkájtekbe, ahol kapnak volumaxot és megkérdezhetik ott is a nevét annak a szernek ami fehér fecskendőbe van  és a Lázár Boldi heti háromszor szúrja a jobb farpofájába (főleg bicepszre hoz neki).

Az információ életeket menthet, azonban rövid edzői pályafutásom rádöbbentett, hogy nem vagyok Dr. House, hogy megmentsem szerencsétlen betegeket, sem Robin Hood, hogy a tapasztaltabb és okosabb emberektől tanult és keserves tapasztalatok csiszolta igazság-gyöngyöt szétszórjam a pórnép közé, beleértve a saját családomat, barátaimat és ismerőseimet. Tény például, hogy az emberek nyolcvan százaléka kevés vizet iszik - nem a sporthoz, hanem az alap anyagcseréhez is keveset. Ezek az emberek valószínűleg nem hallottak az orvosról, aki a gyógyszerek helyett vízzel gyógyít - nem azért, mert spiritiszta vagy hibbant, hanem azért, mert rájött, hogy a szélütés, embólia és szívroham kockázata jobban csökkenthető közönséges vízzel, mint gyógyszerekkel. Továbbá nem volt egy nagymamájuk, aki nyolcvan éves kora fölött elfelejtette szédülős és utcán elesős szokását némi plusz folyadék fogyasztásával, annak ellenére, hogy meggyőződése szerint ilyenkor már csak rosszabb lehet az embernek, javulás kizárva. Aki tanácsért fordul hozzám, mindenkinek javaslom, fogyasszon több vizet. Viszont ezeknek az embereknek a nagy része csak azért kérdez, hogy kérdezzen, mert azt hiszi, hogy a kérdezéssel már tett is valamit, amúgy meg magasról leszarja az egészet. Így nem is pazarlom rájuk az energiámat.

Folyt. köv.