2011. szeptember 4., vasárnap

Mitől "egészséges" valami, és mitől "egészségtelen"?

Mindenki tudja, hogy a narancs, a barna kenyér és a kefír egészséges, a tábla csoki, a fehér kenyér és a disznózsír egészségtelen. Az ásványvíz jó, a cukros üdítők nem. A mediterrán jellegű táplálkozással hosszú és betegségektől mentes életre lehet kilátásod, a nyugati típusú étrendtől viszont jó eséllyel leszel cukorbeteg, rákos vagy szívbeteg. Mégis, sántít egy kicsit ez az egész dolog.

A vércsoport diéta szerint nem minden gyümölcs egészséges - bizonyos vércsoportú emberek számára bizonyos gyümölcsök kifejezetten káros hatásúak. A paleolit diéta elvei kizárják a gabona- és tejtermékeket. Az úgynevezett kilencven napos diéta megengedi a csokit és a fehér kenyeret, az Atkins-diéta és a paleolit táplálkozás pedig egyáltalán nem tartja kerülendőnek vagy károsnak a sertészsírt. Akkor hol itt az igazság? Milyen objektív kritériumok alapján dönthetjük el, mely táplálékok egészségesek, és melyek nem? Melyik kutatásnak, kísérletnek, elméletnek vagy diétának higgyünk?

Az egészség nem egy konkrét állapotot jelöl, hanem egy gyűjtőfogalom, amelybe sok minden beletartozik, sok minden pedig ellentétes vele. A jó közérzet, a tiszta arcbőr, a fitt megjelenés és rugalmas, lendületes mozdulatok mind-mind az egészség részei, jelei. A lehangoltság, a pattanások, a kövérség és a lassú, nehézkes mozgás egytől-egyik az egészség hiányáról árulkodnak. Amikor azt mondjuk, hogy egy táplálék egészséges, úgy gondolkodunk, hogy ennek a tápláléknak a fogyasztásával azokat az állapotokat érhetjük el, melyeket az egészség jeleinek szokás tekinteni. Amikor azt mondjuk rá, hogy egészségtelen, akkor nem feltétlenül arra gondolunk, hogy cukorbetegséget vagy gyomorrákot fogunk tőle kapni, sokkal inkább arra, hogy esetleg eltűnnek tőle egészségünk jelei, és átcsúszunk az ellentétes állapotokba - tiszta arcbőrünkön pattanások jelennek meg, frissességünk fáradtságba csap át, alkatunk pedig egyre jobban kezd hasonlítani egy oroszlánfókára.

A hiba nem az ételekben van, hanem a fejünkben. A legtöbben észre sem veszik a kapcsolatot a táplálkozás, életmód és az egészség között. Konkrétan, nem hajlandók önmaguknak beismerni, hogy egészségüket ők maguk szerzik meg vagy taszítják el maguktól életmódjuk és táplálkozásuk révén. Ezek az emberek felelőtlenek, és nemtörődömségükkel az orvosukra és a társadalomra bízzák magukat, mintha bizony semmiről sem tehetnének. Nem érdekli őket, hogy életmódjuk milyen hatással van rájuk és környezetükre, és soha meg sem próbálnak önmaguktól változtatni ezen. Egyszerűen nem motiválja őket semmi arra, hogy jobbá, élhetőbbé tegyék önmagukat és a világot önmaguk számára.

Amikor pedig valaki azt gondolja, hogy a pattanásos bőr vagy a kövérség nem az egészség nyilvánvaló hiányáról tanúskodik, akkor egyszerűen becsapja önmagát, és gyakorlatilag teljesen mindegy, hogyan él és mit eszik. Sokan sok mindent belemagyaráznak az egészségbe csak azért, mert ők éppen azt az állapotot tartják kielégítőnek, és nem akarnak rajta változtatni. Ez azonban nem feltétlenül rossz. Valakinek egyáltalán nincsen egészségképe, valakinek van, de közel sem megfelelő, másoknak jó az egészségképe, mégsem tudják megvalósítani. Most érkeztünk el a legutóbbi kategóriához, ahhoz a népes táborhoz, melynek képviselői nagyon is tisztában vannak azzal, milyen a helyes életmód és táplálkozás, és pontosan milyen célt is szolgál, ám valahogy mégsem tudják mindezt a saját életükkel megmutatni.

Amit eddig elmondtam, azt nagyjából minden egészség-tankönyv szofisztikusan magasztos álfilozófiai ömlengéseiben elolvashatjátok. Ezt a maszlagot tanítják az egyetemeken, főiskolákon és a doktor bácsitól a szomszéd néniig bezárólag szinte mindenki egyet értene vele. Magam is teljesen egyet értek vele, de ettől függetlenül mellékesnek és lényegtelennek tartom. Nem érdekel, kinek milyen képe van vagy nincs az egészségről, vagy ki mit gondol, vél, spekulál, okoskodik és agyal róla. Nem érdekelnek ezek a filozófiai eszmefuttatások okokról, célokról, hatásokról és életmódról. Egy valami érdekel. Te milyen eredményeket értél el eddig egészséged javításában? És most jön a fekete leves, amit a nagyokos életmód- és egészségügyi "szakértők" eddig még sosem tudtak lenyelni és megemészteni.

Egy ember felfogása annyiban hiteles, amennyiben maga az ember hiteles. Ha egy olyan elvet képviselsz, amelyet képtelen vagy betartani, hiteltelen vagy. Legyen itt szó akár vallásról, akár erkölcsről, akár életmódról. Évente több ezren kapnak "egészségügyi" diplomát, illetve egyéb hivatalos elismerést arról, amit a témával kapcsolatban tudnak. Nekem nincs semmiféle hivatalos igazolásom, de merem állítani, hogy többet tudok mindezekről, mint a tankönyvíró professzorok némelyike. Azért, mert többet próbálkoztam és többet tapasztaltam, mint ők. Hiába ismered az összes diéta és életmód elméletét, ha még egyet sem próbáltál ki. Aki nem szerez valódi gyakorlati tudást, annak az elméleti ismeretei semmit nem érnek. A gyakorlati tudás nem elszórt tapasztalatokból áll, és nem is mások tapasztalataiból, hanem saját tapasztalataid egyöntetű, rendszeres egészéből.

Az egészséggel kapcsolatban úgy tehetsz szert valódi tudásra, hogy kitűzöl magad elé bizonyos, egészséggel kapcsolatos célokat, megvalósítod azokat és alaposan végiggondolod eredményeid hátterét, hogy sikeresen megvalósíthasd őket újra és újra, egyre tökéletesebben. Ha például azt a célt tűződ ki magad elé, hogy leadsz tíz kiló felesleget, számos módon elérheted. Gyakorlatilag végtelen számú stratégia és módszer áll a rendelkezésedre. Első próbálkozásod valószínűleg nagy megerőltetés lesz, és nem biztos, hogy eléred a célodat. Ha viszont elérted, és végiggondolod mindazokat a hibákat, amiket elkövettél, és a lehetőségeket, melyek könnyebbé tehetik számodra a hasonló erőfeszítéseket a jövőben, a következő tíz kilót már sokkal könnyebb lesz leadnod. Ez az igazi tudás elsajátítása, az igazi tanulás.

Aki nem ért el gyakorlati eredményeket egészsége javításában, az nem tud semmit az egészségről. Mindig a gyakorlati eredményekre és célokra összpontosítva kell egy eszközt hasznosnak vagy haszontalannak ítélnünk. Az ételek jó része egészségünk bizonyos területein javít, másokon ront. A gabonafélék például nyers, puszta erőt adnak, azonban pattanásos lehetsz tőlük, az emésztésed romolhat, és fáradékonyság léphet fel. A friss gyümölcs- és zöldséglevek megadják azt a finom energiát, ami a nyugodt és friss lelkiállapothoz, a koncentrált szellemi erőfeszítésekhez kell, azonban nem várhatunk tőlük puszta testi erőt. Önmagában sem a nyers, kalóriákban mérhető erő, sem a finom szellemi energia nem sokat ér az átlagember számára. Aki az egészséget a nap során elvégzett fizikai munka puszta mennyiségében látja, annak nincsen szüksége szellemi energiára és nyugodt közérzetre, fogyasszon nyugodtan sok-sok gabonafélét. Aki ezzel ellentétben az egészséges élet kiteljesedését a lelki-szellemi felemelkedésben látja, annak a levek ajánlottak, a gabonafélék kerülésével.

Amikor tehát azt mondjuk egy ételre, étrendre vagy diétára hogy egészséges, azt értjük alatta, hogy segítségükkel el tudunk érni bizonyos, az egészséghez kötődő állapotokat, és megszüntethetünk más, az egészség hiányát jelző állapotokat. Különböző ételekkel és diétákkal különböző állapotokat érhetünk el és szüntethetünk meg. Ha megfelelő gyakorlati tudásunk van ezekről, akkor kézben tudjuk tartani egészségünket.

A "nyugati" életmódnak nevezett egészségtelen, káros viselkedés, életmód és táplálkozás azonos azzal a felelőtlen, meggondolatlan és nemtörődöm hozzáállással, amit már az elején leírtam. A hiba soha nem az ételekkel és a diétákkal van, hanem csak és kizárólag az emberek hozzáállásával, akik nem tudják ésnem is akarják tudni, hogy mit csinálnak, mi a céljuk és mire van szükségük. Ez nem egy egységes életstílus - egyszerűen az ostoba nemtörődömség gyűjtőneve. Ha nem akarsz te is nyugati életmódot élni, akkor tájékozódnod kell, kísérletezned és próbálkoznod kell, valamint tudni kell használni a fejedet, hogy tapasztalataidat helyes következtetések segítségével állíthasd össze egységes tudássá. Ehhez pedig alá kell rendelned életviteledet egy célirányos tervezésnek. Ezt hívjuk diétának.





3 megjegyzés:

  1. Tetszenek a gondolataid az ételek tulajdonságairól, hogy egy bizonyos étel nem jó vagy rossz, hanem pusztán jó erre vagy arra. Minden tápanyag egy bizonyos "feladatra van kitalálva" és eszerint kell őket fogyasztani.

    VálaszTörlés
  2. Nagyszerű gondolatébresztő! Én annyit tennék még hozzá, hogy a 'saját magunkon' megtapasztaltak nem garantálják, hogy ugyanaz a módszer másokon is működik. Szerintem elképzelhető, hogy más embernek más táplálék 'hasznosul jobban' avagy 'egészséges'. Nyilván ésszerű határokon belül és senkinek nem lesz Manna a Milka :D.
    A dohányosok jó része is tudja, milyen egészségtelen, mégis... Valamilyen szinten/téren mindenkiben ott van egy hedonista én.
    Írjál ám még :)
    Max

    VálaszTörlés
  3. Az egész azon múlik, hogy mennyire akarsz elérni valamit. Ez sok mindenre igaz az életben. A diétázás és az ételekkel való kísérletezés jó módszer arra, hogy önuralmat gyakorolj, kísérletezz, értékelj és önálló véleményt alkoss. Tényleg mindenki más, ezért kellene mindenkinek tudatosan próbálkoznia mindenfélével. De a konyhában sajnos nem kifejezetten a tudatosság vezérli az átlagembert...

    VálaszTörlés