2011. augusztus 23., kedd

Győzd le félelmedet! - agykontroll, vizualizáció, meditáció

Lehet-e befolyásolni saját tudatunkat, és a népszerű módszerek révén várhatunk-e fejlődést a sportteljesítményünkben? Miért igen, és miért nem?

A meditációs módszerek sok szempontból úgy működnek, mint a testépítő edzések.
A fejlődés nem egyenletes, és gyakran nincsen egyenes arányosság a ráfordított idő és az elért eredmények között.
Mivel munkád mélyen a felszín alatt megy végbe, látszata később lesz a dolognak, de a hatása tartós lesz.
Elérhetsz kirobbanó sikert rövid idő alatt, akár egyetlen alkalom után is; de meglehet, hogy kilencvenkilencszer kell alászállnod önmagadba ahhoz, hogy századszorra végre elért a kívánt célt.
Tegyük föl, hogy soha életedben nem súlyzóztál még. A testalkatod előnytelen, petyhüdt és zsíros. Talán nem kaptál olyan sok kritikát emiatt, és nem is érzed olyan súlyosnak a helyzetet; mégis, elhatározod, hogy javítani fogsz megjelenéseden, és súlyzózni fogsz. Heti két egyórás alkalmat írsz elő magadnak, amit rendszeresen be is tartasz. Elolvasol egy magazinban egy cikket az edzésről, és megpróbálod alkalmazni az olvasottakat. Három hét múlva aztán belenézel a tükörbe... és nem látsz a testeden semmiféle változást. Lehetséges ez? Hát hogyne volna lehetséges! Mennyi kezdő van, aki még két-három hónap terembe járás után is szinte ugyanúgy néz ki, mint amikor először lement edzeni? Igaza volna-e emberünknek, ha azt a következtetést vonná le: "súlyzózással nem lehet izmosodni!"?

Ha nem izmosodott három hét alatt, lehet, hogy kellene neki egy-két hónap. Vagy heti három órás edzés, esetleg másfél órás edzések, kardió, stb. Meg lehet tanulni egy cikkből a testépítést? Bajosan. Én két évig edzettem otthon, mielőtt elmentem konditerembe. Mostanában egyre több srácot látok, aki öt-hat hónap alatt eléri azt, amit én két év kemény munkájával értem el. Hiába edzettem minden áldott nap a hét minden egyes napján, nem nagyon lettem izmosabb. Nagyon-nagyon sok mindent rosszul csináltam. Hiába olvastam a magazinokat, bár felfogtam, amiket ott írtak edzésről, táplálkozásról, regenerációról, egyszerűen nem tudtam, hogy a gyakorlatban mit jelentenek ezek az elvek. Hidd el, nem az számít, hogy mi mindent tudsz, hanem hogy hogyan alkalmazod ezeket a dolgokat, és hogyan értékeled a saját tapasztalataidat. Ebben rejlik a valódi fejlődés kulcsa.

Mindezek után térjünk a tárgyra: működnek-e a meditációs módszerek? Működnek, hasonló módon, mint az edzés. Ha maximális eredményt akarsz elérni, először is, jobban tájékozódsz a témában.

Keress ezotériával foglalkozó honlapokat! Rossz benyomásaid vannak? Gondold csak el, mit érezhet az a kezdő, aki csak egy kicsit fogyni szeretne heti két súlyzózással, és az összes szakmai honlapon kigyúrt izomszörnyeket lát ötvenhatos karral meg locsolócső erekkel? Lehet, hogy úgy gondolja, neki ez nem kell, mert ő nem ezt akarja. Ebben teljesen igaza van, csakhogy ezeken a testépítő honlapokon a látszat ellenére sok hasznos információt találhatna, ha legyőzné kezdeti ellenszenvét.

Keresd olyan emberek társaságát, akik régebb óta űzik ezt a "sportot" és jó eredményekkel! A közeg rendkívül sokat számít az egyéni fejlődésben. Menj el egy jóga órára például. (Vigyázz, mert előfordulhat, hogy akiket itt megismersz, csak lelkes amatőrök!) Leginkább azt tudom javasolni, hogy keress olyan tanítót, aki már jelentős sikereket ért el. Nincsen könnyű dolgod, hiszen kezdőként azt sem tudnád eldönteni, hogy ki lenne a megfelelő edző számodra.
Tanítód fel fogja hívni figyelmed azokra az okokra, amelyek hátráltatják a fejlődésedet, és meddőségre kárhoztatják a munkádat. Magadtól ezeket az okokat nem tudnád felismerni.

Gyakorolj és gyakorolj! Az eredmények jönni fognak. Próbálkozhatsz otthon is, egyedül. Én ezt tettem, és igen, értem el eredményeket, bár nagyon kicsiket! Milyen lehetőségeid vannak? Személyes tapasztalatom a vizualizációról és az agykontrollról van.

Vizualizáció. Holnap lábedzés, kőkemény guggolásokkal. Száz kiló a cél. Este van, csend és nyugalom. Lazítok. Kicsit átmozgatom a térdem, vállam, csípőm, térdem, bokám. Érzem, hogy véráramlásom megindult, a pulzusom enyhén megemelkedett. Csinálok néhány laza guggolást. Ekkor már sejti a testem, hogy mi következik. Bekapcsolom a zenét. Nem akármilyen zenét: pontosan azt, amit holnap edzés közben fogok hallgatni. Megállok terpeszben, enyhén rogyasztott térddel. Megragadom a képzeletbeli rudat a hátamon, érzem a vas hidegségét és a recék durvaságát. Száz! Nyolcat! - kiáltom erélyesen, érzem, ahogy a súly előrenyomja a törzsemet, erősen tartom a combom, mély levegőt veszek és leguggolok vele, fölfelé kifújom a levegőt és újra összeszedem minden erőmet: Száz! Nyolcat!

Agykontoroll. Holnap mell-nap. Fekvenyomás. Száz kiló a cél. Este van, csönd. Egyedül vagyok, semmi sem zavarhat. Lefekszem az ágyra és ellazítom minden testrészem és izmom. El kell jutnom egy könnyed, lebegő állapotba álom és ébrenlét határán. Elkezdek lassan visszafelé számolni, légzésem ritmusát a számoláshoz igazítom. Békés dolgokra gondolok, például gyermekkori emlékekre – nem koncentrálok rájuk, hagyom kedvükre jönni-menni őket. A visszaszámolás végén már szinte alszom (néha ez is megesik). Ekkor elkezdem magamban ismételgetni: "Erős vagyok. Tökéletesen teljesítem a feladatot." Mintha kavicsokat dobálnék egy mély kút csendjébe. Látom magam, amint száz kilóval nyomok fekve – olyan, mint az apró loccsanások visszhangja. Közben folyamatosan ismételgetem a szövegem. Ez a megfelelő tudatállapot ahhoz, hogy beprogramozzam, amit el akarok élni. A szövegben és a vizualizációban is mindig cselekvőként vagyok jelen. Tíz-tizenöt perc "programozás" után lassan elszámolok ötig, miközben teljesen felébredek. Amikor magamhoz térek, elismétlem hangosan: "Erős vagyok. Tökéletesen teljesítem a feladatot, és ez így van."

Mint mondtam, kevés eredményem van. Előfordult, hogy a vizualizáció után tíz kilóval többel guggoltam, de hát ki tudja, a vizualizáció hatása volt-e? Ugyanez volt az agykontroll után is. Ezeknek a módszereknek a lényege ugyanaz. Érdekes volt azonban, hogy egy-két alkalommal, amikor az agykontroll "alfa" szintjén elképzeltem testem energiacentrumait (csakrák), áramlásokat éreztem a testemben, sőt, szabályosan felforrósodott a tenyerem, mintha oda koncentrálódna valamilyen energia. Nem tudom, hogyan sikerült ezt előhozni, utána sokáig nem sikerült, aztán abba is hagytam az egészet, nem voltam kitartó. Viszont szeretnélek arra buzdítani, hogy légy kitartóbb nálam! Próbáld ki, olvass utána, tájékozódj, kísérletezz és érj el vele kiváló eredményeket! Ha már van hasonló tapasztalatod, írd meg kommentben!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése