Motiváció mindenkinek vasárnap reggel.
Jó tíz kilométert futottam. Csaknem másfél óra volt. Ha egy futó látta volna, amit csinálok, kinevetett volna. Nem futás volt, inkább szerencsétlenkedés. Miért vagyok mégis sikeresebb mindenkinél?!
Felkeltem vasárnap reggel hat óra előtt. Este vihar volt, mégis kimentem a földútra. Pedig ott volt előtte a para: "Vizes és sáros az út. Maradj otthon!" Kimentem. Amikor elindultam, eszembe jutott, hogy nem ittam elég vizet, csak teát. Ez nagy hiba! Úgy fúj a szél, mint az állat. Legalább tíz fokkal hidegebb van. Szinte fáztam.
LESZAROM!
Azt is leszarom, hogy amit csinálok, azt sokan bohóckodásnak neveznék. Őszintén, kit érdekel? Két és fél hete kezdtem kocogni. Hat kört bírtam lekocogni megállás nélkül, ami majdnem két teljes kilométer. Ma tíz kilométert futottam, kocogással váltogatva, nem egyenletes talajon, sík pályán, mint két hete, hanem köves, dimbes-dombos, vízmosásos földúton. Nem sétáltam és nem szórakoztam az mp3 lejátszómmal, mint egy hete. Most végignyomtam, ráadásul még jó ötszáz métert ráhúztam a végén. Nem olyan kicsinyes hülyeségeket tűztem ki célul két és fél hete, hogy majd kicsit javítok az állóképességemen, kicsit többet futok hétről-hétre és szép lassan jön az állóképességem. Azt tűztem ki célul, hogy egy állat leszek. Legyőzöm önmagam! Győzd le önmagad, és legyőzöl mindenkit!
Miért akarok futni, amikor egyáltalán nem tudok? Egy videó ébresztett rá, hogy miért nem tudtam előbbre lépni az edzésben (és az életben). Íme a videó (köszönet érte Patriknak!!!):
Azért kezdtem futni, mert le akarom győzni önmagam. Egy állat akarok lenni, mint Frank Yang. Most azt gondoljátok, Frank egy idióta, egy bohóc. Olvassatok csak bele a blogjába! Intelligensebb bármelyikünknél. Szoktál olyan dolgokon gondolkozni, amiken ő? Ha szoktál, hogyan gondolkozol ezekről a dolgokról?
A testépítés szempontjából tök mindegy, hogy futsz-e vagy nem. Az is mindegy, milyen súllyal guggolsz. Azt mondják, kis súllyal is lehet izmot építeni, és aerob edzés nélkül is lehet fejlődni, még szálkásodni is, akár versenyre is felkészülhetsz futkosás nélkül. Eddig első sorban az izomépítés motivált. Mégsem fejlődtem hat hónap alatt lószart se. ("A futással izmot égetsz" és hasonló baromságok járnak ilyenkor az ember fejében.)
Amikor edzettem, mindig arra gondoltam: most nem megy, ezért, azért, amazért. Majd legközelebb. Holnap, jövő héten, szeptemberben, jövőre. "Majd egy hónap múlva már tíz-tizenöt kilóval többet fogok kinyomni." A szart! ÉN, ITT, MOST. Frank hetven egynéhány kilósan guggol kétszáz körüli súllyal. Egyből jönnek a testépítő okosságok, hogy ilyen meg olyan szarul csinálja, és így meg úgy meg fog sérülni. Van egy bölcs mondás: "Amit csinálni érdemes, azt érdemes rosszul is csinálni." Aki parázik a sérüléstől, az maradjon otthon a picsába. Akinek fáj, hogy más megsérülhet, az ne nézzen oda.
Miért ne guggolhatnék én is kétszázzal? MIÉRT NE? Ha egy idióta megcsinálja, én miért ne tudnám megcsinálni? És te miért nem csinálod meg, ha ráadásul még okosabb is vagy?!
Miért ne lehetnék sikeres a sportban, a szerelemben, a munkában, az üzletben, az életben? MIÉRT NE? Csak magamat kell legyőznöm!!! Aki meg vissza akar tartani, az menjen a fenébe. Ha meg én akarom visszatartani magam akkor fogom elmegyek és otthon hagyom magam a picsába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése